Kecskemét város sikeres főépítésze 24 év főépítészi munka után vonul nyugalomba. Ebből az alkalomból alább közöljük egy közelmúltban tartott előadásának kivonatát.
Határtalan Építészet . . . az építészet nem azonos csupán az épülettervezéssel. Az építészet gondolati erejét nem épületfalak határolják, Az építészet szerves része, az emberiség ősi barátja, társa, a növényvilág. A színpompás, a levegőt, az egészséget adó, a lelket simogató növényvilág.
Képzeljék el Kecskemét főtéregyüttesének, kétségtelenül világszép épületekkel övezett képét, az árnyas szövetbe rendeződő, összeboruló fák nélkül. Vagy a lakótelepek monolit tömbjét, az azt szelídítő növényvilág híján.
Nem véletlen formalizmus, hogy amit hajdan környezetrendezésnek hívtunk az ma tájépítészet, a városok főkertészei ma már főtájépítészek.
Ez a szemléletváltás, a környezetét formáló ember alkotó gondolkodásmódjának, határtalan kiterjesztése kell meghatározza Kecskemét fejlődését. Múltat és jelent szerves egységbe rendezve az épületek, utak, közterületek , növényvilág emberformálta összképét . Azt, amelynek nemcsak alkotója, de kohéziós ereje, fenntartója is az élő ember energiája.
Mindezek holisztikus összefoglalója, iránymutató és egyben legfőbb dokumentuma a Kecskeméten 2016-ban megalkotott Települési Arculati Kézikönyv.
Létrejöttét tízhónapos, szakmai és civil társadalmi egyeztetés előzte meg. A kézikönyv tartalmi vázára felépített, a múltat a jövővel összekapcsoló szövegezésben a város mértékadó szakemberei mellet, a város civil polgárai közvetlenül is részt vettek.
A Kézikönyv feltárja, bemutatja a városfejlődés múltját annak kapcsolódását a jelenkorhoz. Mutatja az egyközpontú város, a sugaras - gyűrűs szerkezet átalakulását oly módon, hogy a városmag karakteres struktúrája, védettséget élvezve megmarad.
A terjeszkedő város új városszerkezeti elemei, e hagyományos szerkezet kiterjesztései a sugaras struktúra mentén. Fő beavatkozási célterületei pedig már alközpontokként is szolgálnak, új lehetőségeket nyitva az egyközpontúság működési és életminőségi problémáinak oldására.
„Homokbánya” területe az új épület elemeket a meglévő zöldállomány tiszteletben tartásával abba illesztve, a meglévő épületállományt jórészt megtartva fejlődik alközponti szereppel.
A hajdani lovagsági laktanya területe, épületei, azaz a „Rudolf-kert” műemléki környezte oktatási, nevelési, szabadidő eltöltési, egészségügyi, szolgáltatási és akár lakóterületi célokat szolgál, szolgálhat.
A sokféleséget külön erre a területre vonatkozó speciális Arculati Kézikönyv, valamint az eredeti út és növénytelepítési rendet visszaállító, zöldfelület-alakítási koncepció rendezi egységbe. A hajdan volt belső úthálózat és fasorok mellet a főépület együttes előtti díszkert újjászületése is része a jövőképnek.
A zöldet, a növényvilágot érintő karakteres döntés volt, hogy a funkcionális nehézségek ellenére őrizzük meg az utcák fasorokkal teljes összképét. Ne csupasz utcák és csak fásított terek legyenek. Az, hogy Kecskemét madártávlati képe egy összefüggő zöldszövetet mutat, ennek is eredménye.
Építészként mondhatnám, hogy a környezetalakítás kiindulópontja mégiscsak az épület. Nem. A kiindulópont az ember. De ne becsüljük le az épületek erejét, fontosságát. Hiába minden erőfeszítés az összegző szemléletben, ha kirívó épülettorzókat akarunk keretbe foglalni. Az illeszkedési főszabály alkalmazása, melyben az új a meglevőhöz igazodik megkerülhetetlen. Nem szolgai módon. Építészeti megoldásaiban tükrözve a korszellemet, az arányosság elve mentén. A Települési Arculati kézikönyv ebben is segítséget nyújt helyes és kerülendő példák bemutatásával.
A város pedig közel húsz éve Tervtanácsot működtet, ahol tapasztalt tervező szakemberek a városi főtájépítész bevonásával vizsgálják az illeszkedést. A változó, az egységet kereső szemlélet a tervtanácsi munkában is kitűnik. Az épületek tervei mellet, annak zöldkörnyezetbe illesztését, valamint a csapadékvízmegtartást, hasznosítást is azonos figyelemmel értékelve.
Az épített örökség tiszteletét és kiindulópontként elismerését szolgálja a helyi védett épületek értékmegőrző felújításának önkormányzati támogatása .
A múlt és jelen éltető találkozásának mégis a belváros védett városszerkezete, az abba illesztett új épületek, valamint az egyedülálló hét tér füzéréből álló, élettel teli főtéregyüttes a leghitelesebb példája.
Ha mégis egyetlen pillanatképpel szeretném megmutatni azt, hogy Kecskeméten miként gondolkodunk az építészet egységes , örök és határtalan mivoltáról, akkor a Városháza felújított épülete jelenik meg. Ahol a jelenkori funkcionális igényeket, a teljesen korhű módon, eredeti részletei, terei szerint visszaállított struktúrába és építészeti világba illesztettük.
Végül is az építészet nemcsak határtalan, hanem kortalan is . . .
(Az előadás elhangzott az "Entente Florale Europe " nemzetközi pályázat zsűrijének látogatásán Kecskeméten, 2026. július 6-án)
László Öveges: BOUNDLESS ARCHITECTURE
Architecture is not identical to building design. The conceptual power of architecture is not confined by building walls. An organic part of architecture, humankind's ancient friend and companion is the plant world. The colorful, air-providing, health-giving, and soul-soothing plant world.
(Image No. 2)
Imagine the view of the main square complex of Kecskemét - surrounded by buildings that are undoubtedly of world-class beauty - so imagine that, without the overlapping trees arranged into a shady fabric (Image No. 2). Or imagine the monolithic block of a housing estate, devoid of the plant world, that softens it.
(Image No. 4-5)
The holistic summary, guiding light, and ultimate document is the Settlement Image Manual, created in Kecskemét in 2016. Its creation was preceded by ten months of professional and civil society consultation. In the wording of the manual - which connects the past with the future - the city's authoritative experts as well as its civilian citizens directly participated.
(Image No. 6–7-8)
The Manual uncovers and presents the history of urban development and its connection to the present day, showcasing the transformation of the single-center city and its radial-concentric structure in such a way, that the characteristic structure of the city core remains protected.
(Image No. 9)
The new urban structural elements of the expanding city are extensions of this traditional structure, along the radial axes. Meanwhile, its main target areas for intervention already serve as sub-centers. Opening up new opportunities to resolve, the operational and quality-of-life issues stemming from a single-center model.
(Image No. 10)
Homokbánya Area: This area is developing with a sub-centric role, integrating new building elements, into the existing greenery.
(Image No. 11–12)
Rudolf Garden Area: The area and buildings of the former cavalry barracks, serve or can serve educational, instructional, leisure, healthcare, service, and even residential purposes. This diversity is brought into unity by a specific Image Manual dedicated to this specific area, as well as a green space design concept, that restores the original road layout and planting order.
(Image No. 13)
It was a defining decision in The Settlement Image Manual regarding greenery, to preserve the complete appearance of streets lined with trees, despite the functional difficulties. The goal was to avoid bare streets and trees confined only to squares. The fact that Kecskemét's bird's-eye view shows a continuous green fabric, is the direct result of this.
(Image No. 14)
As an architect, I could say that the starting point of environmental design is, after all, the building. No, the starting point is the human being. However, let us not underestimate the importance of buildings. The Settlement Image Manual provides assistance in this regard as well, by presenting correct and to-be-avoided examples.
(Image No. 15–16–17)
For nearly twenty years, the city has operated a Planning Council, where experienced professionals evaluate integration . Alongside the building designs, they evaluate their integration into the green environment, as well as rainwater retention and utilization, with equal attention.
The respect for built heritage is supported by municipal funding, for the value-preserving renovation of locally protected buildings.
(Image No. 18–19–20 & No. 21)
The most authentic example of the vibrant encounter between past and present remains the protected urban structure of the city center . . . and the new buildings integrated into it.
(Image No. 22–23–24)
Yet, if I wanted to use a single snapshot to show, how we think about the unified, eternal, and boundless nature of architecture in Kecskemét, the renovated building of the City Hall appears. Here, contemporary functional needs have been integrated into a structure and architectural world, restored in a fully authentic manner, true to its original details and spaces.
In short, architecture is not only boundless, but timeless as well . . .
(Image No. 25)