MAGYAR FŐÉPÍTÉSZEK - ORSZÁGOS FŐÉPÍTÉSZI KOLLÉGIUM - EGYESÜLET
számlaszám: 10400951-50526766-56491004
adószám: 18619713-2-42
székhely: 1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2.
postacím: 1024 Bp. Margit krt. 5/a.
e-mail: foepiteszek@foepiteszek.hu
A Kollégium története 2008-ig:
Szakmánk megítélése szempontjából meghatározó feladatot látnak el a főépítészek, úgy az országos főépítész, mint az állami, mint pedig az önkormányzati főépítészek. Az Alkotmány kimondja, hogy minden embernek joga van egészséges, természetes környezetben élni. Az esztétikus, épített környezet alakításában döntő szerep jut az önkormányzati és a kormányzati főépítészeknek egyaránt.
Az önkormányzatok- törvényben előírt - településfejlesztési -, településrendezési -, valamint az épített és természeti környezet alakításával és annak védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása közügy, mivel az adott település jövőjét hosszú távon befolyásolják.
Az önkormányzatoknak számos feladatuk van a megyék, a főváros, a kerületek és a települések rendezésével, építési ügyeinek intézésével kapcsolatban. Ezek szakismeretet és gyakorlatot igényelnek. A jogszabályok szerint az önkormányzatok ilyen jellegű döntéseit az alkalmazásukban álló főépítészek készítik elő. Jelenleg az ország mintegy 3200 települése közül hozzávetőleg 230 település foglalkoztat főépítészt és szinte valamennyi megye. Az állami főépítészek látják el a régiókban a miniszter egyes területfejlesztési-, területrendezési-, illetve építésügyi feladatait.
Az Országos Főépítészi Kollégium (Kollégium) az önkormányzati (megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi, társult települési, települési és nyugdíjas) főépítészek és a kormányzati (állami) főépítészek képviselőiből álló, a főépítészek szakmai kompetenciájába tartozó témákat véleményező, javaslattevő szervezet. Tagjait a főépítészek grémiuma (az önkormányzati és az állami főépítészek köre) választja meg.
Az indulás előtt
Településeink történetében régóta voltak főépítészek, főmérnökök, igaz nem nevesítetten. Őrködtek régiójuk, megyéjük, városuk, falujuk felett. Sokuk nevét ismerjük, sokukét nem.
Az indulás (1989)
Az első Kollégium 1989. április 13-án, a dr. Baráth Etele vezette tanácsi főépítészek számára tartott országos értekezleten alakult meg. A Kollégium a főépítészeket képviselő véleményező szervezetként jött létre, „menedzser” szemléletű munkájának lényege mind a mai napig, hogy nagy hangsúlyt helyez a főépítészi tevékenység köztudatba illesztésére és érdekérvényesítésére és a főépítészek tájékoztatására. Ez a fórum fogadta el és véglegesítette a Kollégium induló személyi összetételét is. A Kollégium működési rendjét és feladatkörét maga állapította meg.
A 11 fős Kollégium vezetője (dr. Tóth Zoltán) és tagjai tanácsi főépítészek voltak. A személyi összetétel kialakításánál a résztvevők szakmai alkalmasságán túl kettős szempont érvényesült. Egyrészt, hogy az ország eltérő települési problémáit hordozó tájegységei, másrészt, hogy a fővárosi, megyei, a nagy- és középvárosi, valamint a községi szint is képviseletet kapjon a Kollégium munkájában.
A Kollégium a tanácsi főépítészek szakmai kompetenciájába tartózó kérdésekben a Minisztérium műszaki szakértői minőségben dolgozó tanácsadó, véleményező és javaslattevő szervezete volt. Munkáját a Kollégium vezetőjének irányításával működő Titkárság (vezetője Szabó Leventéné Pap Klára) szervezte. A Titkárság bonyolította a Kollégium bevonásával az ország összes főépítészének (Főépítészi Testület) szakmai informálását. A Titkárság a legfontosabb információkat közvetlenül juttatta el a megyei, fővárosi főépítészeknek, akik továbbították az információkat a megyében (kerületben) lévő főépítészeknek.
A Kollégium - tagjainak helyi tapasztalataira építve - véleményezte a főépítészi munkaterületet érintő központi szabályozások tervezetét, részt vett a szabályozások kialakításának műhelymunkájában, és kezdeményezte a helyi gyakorlatból szükségesnek ítélt szabályozásokat, a gyakorlatban rosszul működő szabályozások módosításait, hatálytalanítását. A főépítészek munkáján keresztül figyelemmel kísérte a területi települési folyamatokat és kezdeményezte a szükséges beavatkozásokat. Az volt a cél, hogy a főépítészi munka az országban differenciáltan, de egységes szemlélet alapján folyjon. Különösen szükséges volt ez akkor, amikor a megyék átszervezése is napirenden volt, és az új tanácsi szervezetekben a főépítészek helye, tevékenysége is elbizonytalanodott.
A rendszerváltás után (1989-1996)
A Kollégium a rendszerváltástkövetően a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban (KTM) működött tovább, tagjainak egy része választás útján kicserélődött, mivel nem főépítészként dolgoztak tovább. Tanácsadó, véleményező és javaslattevő munkája segítséget jelentett a Minisztérium számára, illetve mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel járt.
A KTM minisztere Keresztes Sándor 1992/93-ban kinevezte az állományába tartozó regionális, területi főépítészeket, akik nagyrészt a Főépítészi Kollégium tagjai sorából kerültek ki. Ekkor a körülmények megváltoztak, a Kollégium nem ülésezett, de tevékenységét folytatta az önkormányzati főépítészek útján, a Főépítészi Titkárság (Zábránszkyné Pap Klára) közreműködésével.
Az első konferencia (1996)
Az épített és természeti környezet alakításáról és védelméről szóló törvény előkészítése során 1995-ben a KTM Főépítészi Titkársága szervezésében jött létre a Főépítészi Statútum Bizottság, melyben 13 megyei, területi, megyei jogú városi, fővárosi, kerületi és települési főépítész közösen fogalmazta meg a törvénytervezethez illeszkedően a főépítészek munkakörével, hatáskörével kapcsolatos javaslatait (Főépítészi Statútum). Itt jelentkezett annak igénye is, hogy az országban működő főépítészekhez ez a vélemény jusson el, s ennek legcélravezetőbb módjának egy konferencia szervezése tűnt. Vác polgármestere és főépítésze kezdeményezésére 1996. augusztus 21-23. között Vácott megrendezésre került az I. Országos Főépítészi Konferencia.
A konferencia mintegy 150 résztvevője megállapította, hogy a településrendezés és az építésügyi igazgatás területén sokszor a rövidtávú gazdasági érdekek dominálnak, gyakori a szakszerűtlenség. Településeink arculatának rohamos romlásához hozzájárul az állampolgári fegyelmezetlenség is. Az új törvényben kell garanciákat biztosítani arra, hogy ez a folyamat megállítható és visszafordítható legyen. A települések és térségek optimális és harmonikus fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a főépítészek, ha tevékenységük ellátásához az új törvényben megfelelő jogosítványokat kapnak. Aláhúzták annak jelentőségét, hogy alkalmazásukat, illetve a döntés-előkészítésben való részvételüket a tervezet az önkormányzatok számára előírja. Az I. Országos Főépítészi Konferencia újra életre hívta, az Országos Főépítészi Kollégiumot, megválasztotta annak tagjait. A Kollégium elnöke Virányi István, elnökhelyettese dr.Aczél Péter voltak.
A váci konferencia kimondta, hogy az I. váci és a II. debreceni Főépítészi Konferencia között a Kollégium lássa el a főépítészekkel kapcsolatos képviseletet. Különösen nagy jelentősége volt ennek, mert az Országgyűlés az "épített környezet alakításáról és védelméről” szóló törvénytervezetet és a "kulturális örökség védelméről” szóló törvénytervezetet tárgyalta, amelyekben sokkal markánsabban akarták megjeleníteni az önkormányzati főépítészek tevékenységét.
Az újraindulás utáni első időszak (1996-2002)
A Kollégium értékelte az I. Országos Főépítészi Konferencia eredményeit és véglegesítette a Váci Konferencia állásfoglalásait; módosító indítványokat fogalmazott meg az "új építési törvény"-hez, és ezeket valamennyi országgyűlési képviselőnek megküldte. A Kollégium képviselői több parlamenti bizottsági ülésen vettek részt, ahol a szakmai érdekeket olyan sikeresen képviselték, hogy a Kollégium 14 módosító javaslatából lényegében 12-t elfogadtak. Sajnos két alapvetően fontos módosító indítványt - a "független építésügyi hivatal" létrehozásának szükségességét, valamint az "önkormányzat érdekelt fél" eszmét - nem sikerült elfogadtatni. A Kollégium állást foglalt az új építési törvény végrehajtási rendeletének előkészítésében való közreműködést illetően is; ennek megfelelően folyamatosan véleményezte az érdekkörét érintő miniszteri- és kormányrendelet-tervezeteket.
Az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet nagymértékben hozzájárult szakmánk egységes megítélésében.
Az önkormányzatok támogatását is élvezve évenkénti rendszerességgel sikeres főépítészi konferenciákat rendezett a Kollégium, melyek egyre nagyobb érdeklődésre tartottak számot.
Nagykanizsa megyei jogú város és a Kollégium megalapította 2000-ben AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ-at, amely a főépítészi munka elismerésére, a helyi önkormányzatok egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint az építési törvényben meghatározott építésügyi feladataival kapcsolatos munka végzésében folytatott kimagasló tevékenység elismerésére szolgál. Eddig tizenketten részesültek Az ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ-ban és négyen a FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ-ban.
A második időszak (2002-2006)
Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) az önkormányzatokat is segítendően, a főépítészi tevékenység elősegítése érdekében működtette a Kollégiumot az OLÉH elnökének tanácsadó testületeként. 2006-ban együttműködési megállapodás aláírására került sor a felügyeletét ellátó volt tárcanélküli miniszter és a szakmai társadalmi szervezetek, kamarák között, beleértve a Kollégiumot is.
A jelzett időszakban a Kollégium a főépítészek képzésével és továbbképzésével kapcsolatos teendők, valamint a főépítészi rendszer továbbfejlesztésének előkészítése terén végezte a legtöbb munkát. Ennek keretében a hatékony és eredményes munkavégzés érdekében a Kollégium 5 munkacsoportot hozott létre az alábbiak szerint: oktatási munkacsoport; főépítészi rendszer továbbfejlesztését előkészítő munkacsoport; építésügyi igazgatás korszerűsítésével foglalkozó munkacsoport; jogszabálytervezetek véleményezésével foglalkozó munkacsoport; konferencia előkészítő munkacsoport.
A változás évei (2006-tól)
Lényeges változást hozott a 2006. év. Az építésügyet érintő minden szakterület egy minisztériumhoz került (ÖTM), melyen belül Dr. Szaló Péter szakállamtitkár felügyeli a területet. Személyében az indulás éveitől jó partnerre találtunk. Ilyen jellegű szakmai koncentráció az egykori ÉVM-ben volt utoljára. Sajnálatos módon megszűnt a főépítészi titkárság a minisztériumon belül még 2005-ben, így el kellett gondolkodnia a Kollégiumnak a „hogyan tovább”-on. A Kollégium mindenképpen meg kívánta őrizni függetlenségét, nem kívánt betagozódni egyetlen szakmai szervezetbe sem. Első lépésként egy Alapítvány létrehozása körvonalazódott, melyet a Pápai Konferencia szentesített.
2007 év sok szempontból ismételt fordulópont nem csak a Kollégium, hanem főépítészek életében is.
Hosszas előkészítő munka után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Urbanisztika Tanszékén megkezdődött a két éves önkormányzati főépítész szakmérnök képzés 30 hallgatóval. Nagyon fontos jogszabály jelent meg, mely erősítette az építészeti minőséget hazánkban, ez a tervtanácsi rendelet. Az Európai Építészpolitikai Fórum luxemburgi ajánlása szerint minden tagországnak egyértelműen meg kellett határoznia az építészeti minőséggel és az épített környezet színvonalával kapcsolatos állami teendők szakmai felelősét. Ez 2007. év óta Magyarországon az országos főépítész.
2007. június 8-án az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) szervezete a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az Országos Főépítészi Kollégium és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége részvételével. 2008. április 11-én ülésezett első ízben a NÉT Fóruma, mely megvitatta a Magyar Építészetpolitika dokumentumát.
A 2004. szeptemberben Sümegen 3 évre megválasztott Országos Főépítészi Kollégium mandátuma lejárt. A XII. Országos Főépítészi Konferencián, Pápán 2007. augusztus 24-én 3 évre új elnökséget (elnök Philipp Frigyes, elnökhelyettes dr. Sersliné Kócsi Margit) és új tagságot választott, a titkár ugyanaz maradt. Az új Kollégium új munkacsoportok létrehozásával végzi munkáját:jogalkotási, oktatási, szakmapolitikai, párbeszéd, hálózat, szervezet, nyugdíjas és konferencia munkacsoport. 2007. november 27-én a díjazott főépítészek, valamint a társalapítók ünnepélyes keretek között aláírták a „Főépítészek az épített és természeti környezetért” Alapítvány alapító okiratát. Az alapítvány bejegyzés alatt van.
És végül most, 2008. május elsején indul a honlap.
Hogyan tovább 2008 után?
A jelenlegi Kollégium az egykori Kollégium eszmeiségén halad tovább, persze már más körülmények között. Sok minden változott körülöttünk, szép lassan, de nagy türelemmel és kellő alázattal haladunk a közel húsz éve megkezdett úton. Had emlékeztessünk a váci konferencia pólójának feliratára: „Képzeld el, amit kívánsz, kívánd, amit elképzelsz; teremtsd meg, amit kívánsz.” (G.B.Shaw) Elképzeltük, kívántuk és meg is teremtettünk már sok mindent! Nem törekedtünk és ma sem törekszünk másra, mint a harmónia megteremtésére lett légyen az az ország, a régió, a megye, a város, vagy a falu.
Az eddig elért eredmények mellett azonban még jelentős feladatok vannak, melyek közül a legfontosabb a főépítészi hálózat továbbfejlesztése. Szakmai szempontból szükségesnek tartjuk, hogy minden településnek legyen főépítésze főállásban, vagy mellékállásban, tanácsadóként, illetve kistérségi/térségi társulásos alkalmazásban.
Egyedül nem megy
Tágabb szakmánk szempontjából is a jövő kihívása az erős érdekérvényesítés, a jó szakmapolitizálás. Össze kell fognunk. Ezt célozza a Nemzeti Építészetpolitika dokumentum, a társszervezetekkel való jó együttműködés, a médiumokban való megszólalás is. A főépítészi ügyek vonatkozásában állandó kapcsolatban vagyunk különböző szakmai szervezetekkel, úgy mint a Magyar Építész Kamarával, a Magyar Építőművészek Szövetségével, a Magyar Urbanisztikai Társasággal, az Építéstudományi Egyesülettel, az Építési és Építésügyi Szakmai Testülettel, az Építéshatósági Szakmai Kollégiummal és a Magyar Mérnöki Kamarával.
Készült archív anyagok felhasználásával.
Vác, 2008. április 24.
Philipp Frigyes, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke (2013-ig)