A Kárpát-medence területén a honfoglalást, de a Római birodalom Pannóniáját megelőző időszakban is volt már szőlőtermesztés. Erre nem „csak” kulturális emlékeink, de molekuláris biológiai kutatások is bizonyítékul szolgálnak. Európában a borra vonatkozó, latintól eltérő eredetű kifejezés is csak nálunk és a görög nyelvcsokorban található meg. Fontos szubsztancia tehát a bor, amely nem egyszerűen alkoholos folyadék, hanem kultúra közvetítő közeg is egyben.
Várvölgy (Pusztamező) területén igazoltan jelen volt a római korban a szőlészet, mely a XIX. század végi filoxéra pusztítása ellenére máig talpon maradt. A nagyüzemi termelési stratégia miatt szerencsére a TSZ-eknek sem volt érdekében a meredekebb dűlőkön lévő szőlősbirtokokat kisajátítani, így minden beszolgáltatás, adóztatás ellenére is -zártkert néven- megmaradhattak a családi „hegyek”. Ugyan a Kádár korszak tompító stratégiájának részeként a harmad-félhektáros birtokok jelentős része felaprózódott - megindult a nyaralóvá degradálódás -, de még napjainkban is élő az a generációkon átívelő tudás, érték és szeretet, mely a megmaradt szőlők, pince-présházak környezetében gyűlt össze.
Talán ennek a felhalmozódott szeretetnek a mozgatóereje késztette arra az Alsó-szőlőhegyi szőlősgazdákat, hogy közel egy évszázad elteltével újra szobrot állítsanak. A területet maga a kezdeményező Czimondor család adta át saját szőlőjének út menti, ligetes részéből. A kezdeményezés célja egy hagyományőrző és -teremtő emlékmű elkészítése, mely során helyi lakosok, helyi tervező és helyi képzőművész összefogásával kívántak emléket állítani a jövő nemzedékének, a még élő szőlőhegyi tradíciók megerősítésével. Várvölgy bel- és külterületein közel félszáz köztéri kereszt, vagy szentet ábrázoló szobor található, ezek között azonban jelen alkotás az első, amelyik Szent Orbán tiszteletére állíttatott.
Magán kezdeményezésre, közadakozásból és közösségi munkával, helyi építőmesterek keze alatt a szoborfülke 2021 őszére készült el. Már a szoborfülke építészeti tervezése közben megindult az egyeztetés a bele kerülő szobor milyenségéről, valamint a faragási költség összegyűjtése is megkezdődött. Mindvégig fontos szempont volt, hogy helybéli művész készítse el a kőfaragási munkákat, így az első skiccektől kezdve, a kőfaragáson át, a felszentelésig tartó időszakot a hely szelleme hatotta át.
A kezdeményezés nem maradt hatástalan: megkezdődött a helyi védett épületek szisztematikus rekonstrukciója: épülnek és szépülnek a közterületi emlékhelyek, hamarosan megújul a templom és a közösségi ház, formálódik a minőségi épített környezettel kapcsolatos közszemlélet.
Váradi Balázs főépítész
Az első skicc
Kő keresés
Alap ásás
Kő tisztítás
Bazalt lábazat
Térd és fal
A szobor szelleme
Minták
A kész szobor és alkotója
Az elhelyezés
Az építők emlékére
Ima