A Díj átadása 2022. június 28-án 16 órakor volt a Pesti Vigadó II. em. Déli termében
A Díjakat átadta Osskó Judit, a Díj alapítója és Salamin Ferenc, az OFK elnöke
A pályázatra idén áprilisban 22 pályamű érkezett be, a díjazottakat 7 tagú, elismert építészekből álló bíráló bizottság választotta ki. „Minden díj annyit ér, amennyit a díjazott művek minősége és általános elfogadottsága visszaigazol. A látvány, - s benne az építészeti is - köztulajdon, és így üdvös volna, ha az olyan tradicionális értékek, mint a harmónia, az arányosság és a szépség ismét polgárjogot nyernének korunk szikárabb építőművészetében is.” (részlet a kiírásból)
A Bíráló Bizottság tagjai:
- Benczúr László Ybl-díjas, Príma Primissima-díjas, Csonka Pál díjas, Lovagkereszttel kitüntetett építész
- Csernyus Lőrinc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus
- Hegedűs Péter Ybl-díjas, Pro Architectura-díjas építész
- Dr. Meggyesi Tamás professzor emeritus, Ybl-díjas, Széchenyi-díjas építész
- Osskó Judit Ybl és Príma-Primissima-díjas építész, a Díj alapítója Patonai Dénes DLA professzor emeritus, Ybl-díjas, Csonka Pál-díjas építész
- Salamin Ferenc Ybl-díjas, Az Év Főépítésze-díjas építész, akadémikus, az OFK elnöke (BB elnöke)
A díjazott pályaművek, alkotók, laudációk:
Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc Avas-Dél (Magyari Éva és Pazár Béla építészek)
Hajlék a rengetegben
A lakótelepi református közösségben fogalmazódott meg a templomépítés szándéka. A tervező építészek elemző és mélységeket kutató alkotói munkájának köszönhetően valósult meg a református gyülekezet hajléka. A templom a tíz emeletes beton kolosszusok között szabadon hagyott, gondozatlan Európa Liget északi végén, de még a panelházak között kapott területet. A tervezők a hely adottságaiból adódó kérdésekre egyetlen választ adhattak és ez úgy a templom külső, mint belső megjelenésében tükröződik. Az épület nem tud, és nem is akar a lakótömbök léptékéhez igazodni, avval ellentétben, az enyhén lejtő domboldal mikrokörnyezetébe simul bele.
Kézi erővel felfalazott tégla homlokzatokkal határolt téglatest jelenik meg, és a kis hajlású kontyolt tető fedése is vörös égetett kerámia. Az épülettől különálló, de fallal összekötött harangtorony nem nyúlik az épületnél magasabbra, hiszen a tízemeletes tömbök árnyékában értelmezhetetlen lenne a magasság növelése. A tervezők az épület identitására helyezték a hangsúlyt és tudatosan nem kívánták azt egyéb jelentéstartalommal felruházni. Az épület főbejárata sem a terület megközelítéséhez legközelebb eső nyugati homlokzaton kap helyet, hanem az oldalsó hosszhomlokzaton egy kétszintes nyílásbevágás jelzi.
Belépve az épületbe, a kétszintes előcsarnokból nyíló minden helyiség és a templomtér is azonos anyagok használatával mutatja meg magát. A falfelületek struktúráját a fehérre festett vakolatlan vázkerámia tégla elemei alkotják, a templomteret három oldalról befüggesztett karzat teszi egyedivé, s a fából készült szerkezetek és nyílászárók, a halszálkában rakott téglapadlók egyértelművé teszik a tervezői szándékot.
Az épület egyszerű geometrikus formája anyagi megjelenésével elkülönül a házgyári épületektől, emberi léptékével válik vonzóvá, és az emberi kéz nyomát hordozva lesz hívogató. Az Avas-Dél lakótelepi református templom a közösségépítés reményében, puritán eszközeivel és megjelenésével hívja az embertelen lakótömbökben élő embert. Hiszen CSAK ennyi a dolga.
A Bíráló Bizottság a Református Templom és Közösségi Ház, Miskolc példaszerű, a reményt megújító megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti.
(Fotók: Nagy Roland)
Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal (Erhardt Gábor építész)
Kevesek számára ismert, hogy a Tokaji-hegyet, vagy Kopasz-hegyet eredetileg Tarcal hegyének hívták, akárcsak a délvidéki Szerémség központi hegyvonulatát. A település régi főutcáján álló egykori Zeleméry-kúria műemlék épülete mellé került az új kutató irodaháza, és ez meghatározta telepítését és megjelenését is.
A létrehozott „T” alaprajzú épület főhomlokzata a kúriával egy síkba került, az utcára érő szárnya pedig a szomszédos utcafrontos beépítések vonalába. Evvel a telepítéssel egy olyan új közteret hozott létre a két épület előtt, mely a meglévő fák organikus karéjával az épített és élő környezet harmóniáját teremtette meg, és amely azt az érzést kelti, mintha mindig ott lett volna, mintha egy szerves fejlődés következtében alakult volna ki. Ezt erősíti a tömegforma és a homlokzat tudatosan visszafogott kezelése is mely fegyelmezettségével kerül minden kivagyiságot.
A tervezéskor a megbízó határozott elvárása volt, hogy az épület hagyományos karakterű legyen, ne a mai trendeket kövesse, hanem a borvidék és a település történetiségét sugározza. A megvalósult épület teljesíti ezt, az utcai szárny követi az egytraktusos Tokaj-hegyaljai épülettípus léptékét, a terméskő, vakolat és cserép homlokzati megjelenését, és a klasszikus lyukarchitectúra megoldásait mutatja. A téralakítás szépsége mellett az építészeti megfogalmazás aktuális kérdéseket is felvet, a stiláris indíttatású illeszkedés, az architektonikus hasonulás napjaink építőművészeti diskurzusának állandó tárgyai.
A példamutató léptékű új köztér létrehozása megerősíti a díj egyik fő értékelési szempontját, mely az épület környezetébe integrálódását kiemelten fontosnak tartja. Ennek során egy természetes együttes jött létre, amely értékelésre méltó. A tervezőt idézve: „Munkánk eredménye tulajdonképpen a mindenkori minimum: előállítani azt az állapotot, ami egy szerves fejlődés esetén magától értetődő lenne.”
A Bíráló Bizottság a Szőlészeti És Borászati Kutatóintézet Irodaépülete, Tarcal környezetbe integrálódó megfogalmazását OSSKÁR-díjban részesíti.
(Fotók: Szántó Tamás, Nagy Roland)
Magyar Zene Háza, Budapest Városliget (M-Teampannon, Varga Bence építész, és 150 tervező)
A nemzetközi építészpályázat 2014. évi kiírásától kezdve komoly ellenszéllel küzdött a projekt. Ugyan a pályázat győztesének, a méltán világhírű japán építésznek, Sou Fujimotónak meseszerű elképzeléséről még a hangos ellenzők is kénytelenek voltak elismerően szólni, de a „kötelező ellenállás” pozíciójából ekkor sem igazán tudtak, talán nem is igen akartak kilépni. Azt vizionálták, hogy az épület alighanem e látványos tervek leegyszerűsített, lebutított mutációja alapján fog elkészülni.
E félelem két forrásból táplálkozhatott. Az egyik – és ez valóban joggal vetődött fel – a hazai építési gyakorlat keserű tapasztalata a látványtervek és az elkészült épületek közötti diszkrepanciából. A másik, hogy a magyar tervezői és még inkább kivitelezői háttér képes lesz-e ezt a légies, könnyed, de egyben végtelenül bonyolult és a hazai építési gondolkodástól alapjaiban különböző épületet megvalósítani.
A hét éven át tartó munkálatok befejeztével és az épület néhány hónappal ezelőtti átadását követően örömmel mondhatjuk, hogy mindkét félelem alaptalannak bizonyult. A japán építésziroda magyar társtervező partnere, az M-Teampannon Kft. építészei megértették és adaptálni tudták a városligeti parkba a távol-keleti tervezőnek a téralkotásról, az épület és a természeti környezet kapcsolatáról, a kint és a bent összeolvadásának sajátos viszonyáról vallott elképzeléseit. Az Ybl-díjas Noll Tamás vezette irodának, azon belül a projekt irányítójának, a japán irodával mindvégig szorosan együttműködő tervezőnek, Varga Bence építésznek kiemelkedő érdeme van abban, hogy Sou Fujimoto terve a megálmodott módon és minőségben megépült.
Ám azóta azt is tudjuk, hogy a japán gondolkodás és a sajátos elvárások óriási kihívás elé állították a projekt valamennyi magyar tervező partnerét, a több mint 30 hazai céget és azok mintegy 150 munkatársát. Utólag az is elmondható, hogy a japán építész terve határozottan megváltoztatta a magyar résztvevőkben az építészeti folyamatok, a kivitelezés minősége, a megvalósíthatatlannak vélt kihívások megvalósíthatósága, a partneri együttműködés korábban nem tapasztalt új minősége, és egy épület által előhívható büszkeség eddig nem tapasztalt élményét.
2022 tavaszától ez a büszkeség mindannyiunk számára átélhető, közös élménnyé vált. De kijelenthető az is, hogy a Városliget fái közé simuló, a természettel egybeolvadó, azzal harmóniában létező Magyar Zene Háza egyben a magyar építészettörténet fontos mérföldköve is lett.
Ezen érdeme, és nem mellesleg az Építészeti OSSKÁR-díj kiírásának is megfelelő, „környezetébe illeszkedő” megvalósítása okán a díj alapítója – a szakmai zsűrivel teljes egyetértésben – a Magyar Zene Háza magyar építészeinek, az M-Teampannon Kft. és munkatársainak tervezői munkáját Építészeti OSSKÁR-különdíjban részesíti.
(Fotók: Palkó György)
Az Építészeti OSSKÁR-DÍJ szakmai program megvalósítását 2022 évben a
Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
További információk: Salamin Ferenc (+ 36 30 914 9728)
osskar@foepiteszek.hu https://foepiteszek.hu/osskar-dij