2024. november 15-én sikeres Főépítészi Fórumot tartottunk Kecskeméten, ahol több mint 80 résztvevő, főépítészek, polgármesterek és építészek hallgatta meg az előadásokat és tett fel kérdéseket az előadóknak.
A mellékletben Gombos Márk helyettes államtitkár előadását tekinthetik meg.
Az alábbiakban Kalocsa és Foktő főépítészének gondolatébresztő előadását olvashatják.
Marton Tibor előadása
Tisztelt Résztvevők !
A meghívóban megfogalmazott pontban az olvasható, hogy „főépítészi tevékenység napjainkban”.
Nézetem szerint a főépítésznek mindenkor ugyanaz a dolga. ÉPÍTÉSZ legyen. Építészként tevékenykedjen mindenek előtt, ne hivatalnok, ne ügyintéző legyen !
Ne megmondó ember legyen, hanem iránymutató, a legfontosabb értékekre, szempontokra felhívó, segítő partner. Partner a település vezetése számára, a tervezők számára és az építtetők/beruházók számára is. Ezek részben tanulhatóak, taníthatóak, de leginkább a szakmai tapasztalat hozza meg a kívánt alapot. Megfelelő főépítészi tevékenységhez szükséges a szakmai és emberi hitelesség!
Az építészeti minőség rendeletekkel nem meghatározható, taxatíve nem leírható! Fontos az a szakmai tapasztalat, melynek keretében megtanultuk, megtanulhattuk, melyek azok a lényegi kérdések, amiket mindenképpen figyelembe kell venni.
A főépítésznek figyelnie kell a település egészére. Bodonyi Csaba DLA Ybl díjas építész, Tokaj város korábbi főépítésze mondta egyszer, hogy egy településszövet olyan mint egy kódex. A hangsúlyos, fontos helyeken vannak iniciálék, de a köztes részek általános betűk. Nem állhat az egész kódex iniciáléból ! (Nem szó szerinti idézet !).
Régen a települések közösséget alkottak. A lakosok tagjai kívántak lenni a közösségnek, nem kitűnni akartak belőle. Ezért is oly egységes például Hollókő régi településrésze, de még a Kádár-kockák egységes sora is ennek jele. Manapság egyének vannak, akik, sok esetben, a maguk iniciáléját szeretnék elhelyezni, nem figyelve a többiekre. Ezért is egyik fontos feladata a főépítésznek az egyensúly megőrzése vagy megteremtése !
Hollókő ófalu
Hollókő „Kádár-kocka sor”
Mindennapi problémák, küzdelmek
Sokféle építési tevékenység végezhető építési engedély nélkül. Funkcióváltás-átalakítás, nyílászárócsere-átalakítás, új nyílászáró nyitás, hőszigetelés, klíma berendezés kihelyezés stb. Sok esetben ezt csak utólag észleljük.
Az ilyen tevékenységek kivédésére, a helyes megoldás megtalálására, jó eszköz a szakmai konzultáció. A tervező, építtető számára egy lehetőség, mely mindenki számára megtalálja a kedvező megoldást. Ezt igyekeztünk kellően terjeszteni és mindig nyitottak vagyunk az egyeztetésekre (az önkormányzati kollégákkal karöltve). Ez sok időt, energiát igényel, de az eredmények igazolják, hogy megéri.
Funkcióváltás – zavaros, tönkretett homlokzat.
A képen korábbi átalakítások láthatók. A homlokzat teljesen átalakult, az eredeti építészeti megjelenés eltorzult. Sajnos sok ilyen van ! Ezeket egy újabb átalakítás, felújítás során igyekszik a főépítész helyes irányba terelni.
Funkcióváltás – megőrzött homlokzat
A képen egy lakóház átalakítását látjuk villamossági üzletté. A beruházó azzal az elképzeléssel keresett meg, hogy portálokat nyitna az utcára. Nem járultunk hozzá, sikerült meggyőzni, hogy a kapualjból történő bejárattal is működik az üzlet. Megőrződött a szecessziós homlokzat, és nyolc éve zavartalanul működik !
Funkcióváltás – megőrzött homlokzat
A képen lakóházból szolárium, szépségszalon lett. Itt is azzal keresett meg a beruházó, hogy portálokat nyitna az utcára. Sikerült meggyőzni, hogy értelmetlen és drága a portál kialakítás. Ráadásul a tervezett funkcióhoz nem is szükséges. Megőrződött az eredeti homlokzat, ráadásul az értékes fa ablakok és a belső fa spaletták is megmaradtak és jól szolgálják a funkciót. Utólag a beruházó hálás is volt, mert lényegesen olcsóbban sikerült megoldani az átalakítást.
Sajnos néhány olyan reklámelem is felkerült, amely nem volt egyeztetve !
Nem védett épület felújítása (előtte – utána).
Az építtetővel telefonon történt egyeztetés során sikerült megbeszélni, hogy őrizzék meg a homlokzat arányait, nyílásrendjét. Többnyire ez sikerült !
Az engedély nélkül végezhető bontások is sok esetben jelenthetnek veszteséget. A nem védett épületek több esetben is értékes építészetet jelenthetnek.
Értékvédelem
Fontos a település értékeinek számbavétele, megismerése. Én minden esetben, ha elvállalok egy főépítészi feladatot, bejárom gyalog az egész települést, mert fontos, hogy kellő ismereteket szerezzünk a településről, még akkor is, ha előzőleg valamelyest ismertük. Persze ez nagyobb település esetén nem, vagy nagyon nehezen kivitelezhető!
A bejárás során fotók készülnek az értékekről és egy adatlapon rögzítésre kerülnek. Ebben az adatlapban azt is rögzítjük, mely részek képeznek védendő értéket. Ez az alapja az értékvédelmi, illetve a településképi rendeletnek. Fontos ezeket elkészíteni, mert különben könnyen a bontások áldozatává válhatnak az értékes épületek. Különösen egy nagy építési bumm idején, pl. megemelt lakásépítési támogatások esetén. Ezért is fontos a védett épületek megőrzésének támogatása, nem csak a védetté nyilvánítás!
Kalocsán nem volt helyi értékvédelem 12 évvel ezelőtt. Tíz éve megalkottuk az értékvédelmi rendeletet, mely több épület estében is megmentőnek bizonyult.
Foktő sem rendelkezett értékvédelemmel. Amikor ezt felvetettem, első reakció az volt, hogy nem kell ide semmilyen rendelet, örülnének, ha végre lenne valamilyen építkezés. Megmutatva az értékvédelmi adatlapokat, több képviselő is belelkesedett és már nem tartotta ördögtől való dolognak. Sikerült megmutatni, hogy vannak olyan jellegzetes épületek, melyek Foktőre jellemzőek és csak ők tudják megvédeni saját értékeiket.
Ez is fontos része a főépítészi feladatoknak, hogy a helyiek ráébredjenek saját örökségükre értékeire.
Különösen fontos ez most, hogy elkészült az új Duna híd (Tomori Pál híd), mely reményeink szerint fellendülést hoz a térség számára. Cél kell, legyen, hogy egy új építési lendülettel ne tűnjenek el azok a jellemző értékek, melyek eddig megőrződtek !
Jellegzetes Foktői házak (felújításra váró és nemrégiben felújított)
Jellegzetes Foktői házak (karbantartott és felújításra váró)
Szabályozás
Tökéletes rendezési terv nem létezik. Törekszünk rá, de az élet mindig hoz újabb helyzeteket, beruházói elképzeléseket, gazdasági kényszerűségeket. Vannak olyan városrészek, tömbök, ahol nagyon nehéz előre definiálni, mi lenne a legjobb előírás, szabályozás. Tervpályázatokon láthatjuk, hogy ugyanarra a feladatra, helyzetre kiváló építészek eltérő és külön-külön jó megoldásokat adnak. Különösen igaz ez a történelmi városközpontokra, így Kalocsa belvárosára is. Ezeken a területeken az illeszkedés lehet az egyetlen szabályozó erő, mely településképi eljárásban, tervtanácsi véleményezésben tisztázható, tisztázandó.
A mai időkben a fejlesztések többnyire egyéni kezdeményezésekből születnek. Nincs egy nagyobb összefogó befektetői erő. Ebből adódóan sok érdek ütközik. A szűkebb terület, telektömb tulajdonosainak megegyezésére és összefogására is szükség lehet, hogy el tudjon indulni egy fejlesztés. Fontos, hogy a szükséges és elégséges szabályozás elkészüljön. Ez mindig neuralgikus pont, mert a beruházó sokszor csak a telekhatáron belül gondolkodik. A főépítésznek nagyobb összefüggésekben kell látnia. Látnia kell egy-egy beruházás hatását a településrészre vagy az egész településre. A megfelelő közterületek létrejötte elemi fontosságú (közművek, közlekedés stb.).
Tervtanács
A tervtanácsok létrehozása, működtetése nagyszerű lehetőség arra, hogy a legjobb elképzelések kerüljenek megvalósításra. Több tapasztalt építész egy olyan grémiumot tud alkotni, mely nagy biztonsággal tudja megállapítani, mi a megvalósításra érdemes időtálló elképzelés, és mi jelent rossz irányt. A tervtanácsok tagjainak azonban azt is szem előtt kell tartania, hogy a lényegi kérdésekre fókuszáljanak, ne vesszenek el a kevésbé lényeges részletekben (pl. belső alaprajzok kialakításában).
Jó példát jelent a Kecskemét városi Főépítészi tervtanács. A két évtizede működő színvonalas szakmai munka a városvezetők és a tervezők, befektetők elismerését is kiváltotta. Támaszt jelent a város megfelelő fejlődéséhez.
Előttünk álló településfejlesztési problémák
Kalocsa és Foktő fejlődése az elmúlt évtizedekben stagnált vagy inkább még romlott is. A lakosságszám csökkent. A nyáron átadott új Duna-híd (Tomori Pál híd) fontos eleme az előrelépésnek. Egyrészt az M6 autópálya és Paks is elérhető, néhány perces távolságra került. Ez már érezteti hatását, mert megnövekedett befektetési kedv jeleit látjuk.
Az elkövetkező évek egyik jelentős kihívása lesz a Paks 2 építése. A kb. tíz éves építési idő alatt a csúcsidőben több ezer vendégmunkás várható (plusz családtagok), ami a tizenöt ezres város és az 1300 fős község számára is jelentős feladatot ad. Ilyen létszám számára nemcsak a lakhatás a kérdés, hanem az egyéb kiszolgáló intézmények is (óvoda, iskola, egészségügy, Abc. stb.).
Minden esetre bizakodóak vagyunk ! Az új híd az autópálya kapcsolattal és a paksi építkezés lehetőségeket teremt a fejlődésre és egyben a népesség megtartó erejére, növekedésére.
Köszönöm a figyelmet !
