Zsigmond László több, mint harminc éve főépítész Veresegyházon, 16 éve Mátészalkán, és 26 éve Rácalmáson. Főépítészsége alapjának a kölcsönös bizalmat és tiszteletet tartja. Szerinte a jog csak szükséges eszköz, de az igazi cél az, hogy egy emberi közösségben olyan együttműködés legyen, amelyben a kultúra megszülethet.
Felidéznéd, hogyan lettél három helyen is főépítész?
Mindnek más története van, de közös bennük az, hogy munkakapcsolatból indultak. Veresegyházon Pásztor Béla tanácselnök először egy idősotthon tervezésével bízott meg bennünket, és a tervezés folyamán azután más aktuális építészeti kérdésekkel is hozzám fordult. A kilencvenes évek elején a privatizációs földárveréseken hatszáz hektár földet vásárolt a község vezetőjeként Veresegyház számára. Ezzel indult el a településfejlesztési folyamat. Első ütemben egy hatvannégy hektáros területet, a Csonkást akarta értékesíteni, és kérte, hogy nézzem meg azt a telekkiosztást, amit geodétákkal készíttetett. Fiatalként is éreztem, tudtam, hogy szakmailag nem ez a sorrend. Először egy településrendezési elképzelésre van szükség, azután el kell készíteni a beépítési tervet, majd a részletes rendezési tervet, és csak azután jön a geodéta és csinálja meg a telekosztást. Így aztán nem néztem meg a geodéta rajzát, de megbízást kaptam a tervek elkészítésére. Időközben az önkormányzat megkezdte a terület értékesítését, gyakorlatilag egy bő hónap alatt az összes telket eladták, a tervek befejezése előtt. Az elkészült beépítési terv alapján a geodéták kimérték, kikarózták a telkeket, és elindult a telekválasztás.
Veresegyház Csonkás, beépítési terv, 1992 (Zsigmond László)
A részletes rendezési terv abban az időben két részből állt, egy térképből és egy A4-es lapból, melyen a fő szabályok szerepeltek, hogy hogyan lehet beépíteni a telket, hova kell tenni a házat, milyen magas lehet az épület, tehát azok a szabályok, amiket ma a szabályozási terv tartalmaz. Általában az építészeken kívül más nem, vagy nehezen tudja elképzelni, hogy a lucernásban leszúrt négy karón belül, ami a telkét jelzi, hol fog állni a háza, ezért felajánlottam az önkormányzatnak a segítségemet. Fogadóóra keretében jöttek hozzám a reménybeli tulajdonosok, akikkel átbeszéltük az elképzeléseiket és egyeztettük a szabályokat. Néha-néha előfordult, hogy az elképzelésekhez nem passzolt az általuk kiválasztott telek, akkor ajánlottam másikat. Szóval így kezdődött a tanácsadó főépítészi megbízatásom Veresegyházon.
Veresegyház Csonkás, központi terület
Ezek szerint a településfejlesztéshez elengedhetetlen egy főépítész jelenléte. Hogyan tud hatni az építészeti minőségre és azon keresztül az ott élő közösségre?
Fontos, hogy a település vezetőinek legyen elképzelése a községük, a városuk számára megfelelő fejlődési irányról. A főépítész szakmai alapon tudja megválaszolni a településfejlesztési kérdéseket, melyeket előtte az Önkormányzattal együtt végiggondoltak.
A rácalmási Dunapart, az Ófalu azért különleges, mert nincs túlépítve, hozzá lehet férni a Kis-Dunához, mögötte ott a hatalmas természetvédelmi terület: a Nagy-sziget, majd a Nagy-Duna. Kiváló hely ott lakni, vizet, partot használni, biciklizni, lovagolni, evezni, vagy bármilyen rekreációs tevékenységre.
Rácalmás Ófalu, beépítési terv, 1998 (Zsigmond László és Kampis Miklós)
A fejlesztés első lépése az Ófalu építési tilalmának megszüntetése, az elöregedett, de el nem rontott településrész rehabilitációja volt. A főépítész mindig a közösség valódi igényét kutatja ki és valósítja meg, de hosszú időnek kell eltelni ahhoz, hogy érezhető és értékelhető legyen a munkája. A legfontosabb az együttműködés, hogy beszéljünk egymással, hallgassunk meg másokat, új nézőpontokat ismerjünk meg, azután együtt alakítsuk ki azt, ami abban a helyzetben a legjobbnak, legideálisabbnak tűnik a település számára. Nincs más trükk, csak a kölcsönös tisztelet és bizalom egymás iránt.
Rácalmás Ófalu
A Jankovich kúria területén 1990-ig egy libatelep működött, az éktelen libagágogástól élvezhetetlen volt ez a partrész. A rendszerváltozás után lehetőség nyílt Rácalmás község számára a terület megvételére és rehabilitációjára. Ma rendezvény és turisztikai központ működik benne, gasztronómiai és kézműves házzal, a szomszédjában szállodával.
Rácalmás, Jankovich kúria
A főépítésznek mennyire kell hivatalnokká válnia?
Rossz embert kérdezel, mert én számtalanszor elmondtam, hogy nekem nincs asztalom, székem, polcom, a főépítészséget nem hivatalnokként képzelem el. Azt gondolom, hogyha valaki építkezni akar, akkor az építési szándék és a telek tulajdonságai kell találkozzanak. Azon dolgoztam kezdettől fogva, hogy tudatosítsam az emberekben, hogy első lépésként a főépítészt kell megkérdezni.
Azt az épületet, amit egy településen akarunk létrehozni, több szempontból kell előkészíteni. Az egyik szempont a közösségé, amit a főépítésznek kell képviselnie, mert ő jó gazdaként szakmailag át tudja tekinteni a lehetőségeket, és tudja, hogy milyen lépések szükségesek a továbbiakban. Úgy vélem, hogy már telekvásárláskor, mielőtt a végleges tervezési programot kidolgozza az építész az építtető megbízásából, fel kell keresniük a főépítészt, hogy a közösségi akaratnak és szabályoknak megfelelő terv születhessen meg. Tulajdonképpen az a feladata, hogy az egyeztetés során mindenki nyerjen. Sokszor mondják azt, hogy az én házam az én váram. Mi az, hogy a saját telkemen nem építhetem azt, amit akarok? Építheti, de úgy, ahogy egy közösségben viselkednie kell, - tisztességesen felöltözöm, adok arra, hogy emberi minőségemben ott megjelenjek, ha bemegyek valahova, köszönök…- úgy kell viselkedjen a háza a környezetében.
Rácalmás Ófalu, régi és új
Azt szokták mondani, hogy a településképi illeszkedés kérdése szubjektív. Akkor tanácsolom, hogy sétáljunk egyet a település utcáin, vagy csak a telkük környezetében és nézzük meg, hogy mit tartunk ott értékesnek. Garantálom, hogy nem lesz huszonhét féle érték, nagyjából ugyanazt látja mindenki értékesnek. Ha ez így van, akkor a településképi illeszkedés az az értékhez kapcsolódik. Nem a szomszéd sufnihoz illeszkedünk, amit majd el fognak bontani, vagy a rosszul megépített, idegen anyagokat és színeket használó házhoz, hanem ahhoz az értékhez, amit abban a lakókörnyezetben mi is ugyanúgy látunk, mint az építtető, a kedves felesége, az építész és mindenki más, aki arra jár.
A személyes példamutatás nagyon fontos, mert az ember hitele más lesz, hogyha a fejlődési irányt meg tudja mutatni a helyi közösségnek, ezért nagyon szerencsés, hogy jelenleg nincs jogszabályi akadálya, hogy a főépítész tervezzen a településén.
Rácalmás, Jankovich Miklós Általános iskola (terv: Zsigmond László)
Folyamatosan változik a jogi környezet. Szigorú szabályozásra vagy laza keretekre van szükség?
Én átéltem mindegyiket. Amikor a veresegyházi Csonkás területén egy oldalban leírt előírásokat követtük, jött a tükörbe nézés, hogy amit kitaláltunk, az működik-e. Azt kell mondjam, hogy ma is nyugodtan megnézheti bárki, a házak arányosak, a helyükön vannak, léptékükben, anyaghasználatukban egységesek. Azonban volt olyan telek, amikor én is azt mondtam, hogy rossz a szabály. Az építtető logikusan gondolkodva azt mondta, hogy nem oda kéne tenni az épületet, nem ilyen előkerttel, oldalkerttel, hanem másképp, és igaza volt.
A városrendezésben van egy veszély, hogy általában nem előzi meg semmiféle beépítési terv készítése. Ezért az absztrakt jog általában nehezen alkalmazható. Jobb, ha a jogot a valósághoz kötjük, és nem valami elvont dologhoz. Nyilván az absztrakt jog is lefed bizonyos dolgokat, például nem lehet összekeverni az iparterületet a lakóterülettel, de a finomra hangoláshoz a valósághoz kell igazodnia.
Rácalmás, Ravatalozó
1998-ban az új építési törvény, és az OTÉK száműzte a beépítési terv fogalmát. Ez jó pár évig így maradt, azonban én továbbra is használtam, mert azt gondoltam, hogy ez egy megfogható kategória, ami egy olyan képet alkot egy terület fejlesztéséről, amit a laikusok is megértenek. Szakmailag is lehetett használni, a városrendezőnek és az építésznek is alapot adott arra, hogy legyen mit folytatni. Ez egy olyan eszköz, amit nem szabad kidobni. Azóta visszakerült a szótárba, sőt, Öveges László kecskeméti főépítész használja a nullás övezetet is, ami azt jelenti, hogy nincs semmiféle előírás a területen, de készíteni kell egy beépítési tervet a telekre, melyet ha jónak tart a tervtanács és a város, akkor lehet építeni. Az építésjog az egy keret. A szabályokból se kultúra, se épület nem lesz. A szabályok számomra segítő eszközök. Most a túlszabályozottsággal küzdünk.
Veresegyház, Fabriczius József Általános iskola bővítése
Viszont a világ változott, és azt látom, hogy néha nincs már több érv, mint hogy a szabályozási tervben minden szerepel, azon változtatni nem lehet, hanem a szabályokat be kell tartani. Lehet, hogy ha most a településképi vélemény gyakorlatilag szakhatósági vélemény szintre kerül, akkor kevesebb, főleg nominális szabályt kell figyelembe venni. Ilyen az épületmagasság, oldalkert, építési hely, beépítési százalék és egyebek, de én azt gondolom, hogy ebben is lehetne rugalmasságot tanúsítani, feltéve, hogy megvannak hozzá a feltételek. A feltételekhez tartozik a főépítész, és azok az együttműködések, amik korábban voltak. Azzal, hogy központosították a hatóságot az együttműködések fele elveszett. Egy nagyon koherens, nagyon kicsiszolt jogrendszerben egy ilyen központosított hatóság az jó, mert fönn tudja tartani a rendet. De nem életszerű.
Ha rosszul tűznek ki egy házat, mert a kerítéstől mérik ki, s nem a telekhatártól, és emiatt nem lesz meg a három méter oldalkert, és amikor ez kiderül egy építéshatósági ellenőrzésen, akkor kötelezni kell a tulajdonost, hogy bontson vissza harminc centit a házából, mert rossz helyen van az épület. Ezeket a szabályokat, ha ennyire szigorúak, mérlegelési jogkör nélkül nem lehet használni.
A másik oldalon, ha valaki beadott egy családi ház egyszerű bejelentési tervét, és mást épít, más színűt, másképpen, de nem azoknál a részleteknél, amelyek építési engedély köteles módosítások volnának, vagy nem olyan, ami a hatóságot érdekli, akkor nem történik semmi sem. Mind a kettő szürreális. Van egy hatóság, és jogérvényt kellene szereznie, hogy az valósuljon meg amire engedélyt adott. Ha pedig engedélytől eltérően valósult meg az épület, akkor mérlegelje, hogy mi az oka, mik a következményei, és azt hogyan lehet ésszerűen, az emberi energiát jól felhasználva kezelni.
Veresegyház, Mézesvölgyi Általános iskola, 2003 (terv: Zsigmond László)
Van valami elképzelésed arról, hogy milyen pontokon van szükség jogszabályi változásra?
Sajnos nem a jogszabályi, hanem az államigazgatási struktúra változás a legnagyobb probléma. Az építésügy az Építési Minisztériumhoz, az igazgatás pedig a Kormányhivatalokhoz tartozik. Mondok egy példát. Ausztriában egy ismerős házaspár vett egy házat. Az adásvételi szerződés megkötése előtt a helyi önkormányzathoz behívták őket, eladót és vevőt is, és lefolytattak egy olyan tárgyalást, amiben tisztázták a jogokat. Nem az adásvételi jogokat, hanem hogy ez az ingatlan hol van, mik a városrendezési viszonyai, mik a kötelmei, mik a lehetőségei, és amikor ezeket tisztázták, meg lehetett kötni az adásvételi szerződést. Ez apróságnak tűnő dolog, de ha ilyen figyelemmel léteznek együttműködések, ahol az államigazgatás, a tulajdonos, az építész és a városrendezés találkozik, akkor tiszta helyzetek keletkeznek. Látjuk, hogy nagyon fontos a közösségi együttműködés, de az absztrakt jogszabályok rendszerében való automatizmusok nem vezetnek soha sehová. Ismerni kell a jogot, de nem következik belőle, hogy milyen környezetben élünk, milyen épületeket építünk és használunk. A jogot használjuk, mint szükséges eszközt, de nem az a cél. A cél az, hogy az emberi közösségben olyan együttműködés legyen, amiben a kultúra, azon belül az építészeti kultúra megszülethet.
Veresegyház, Főtér, Városháza (terv: Kvadrum Építész Kft.)
Szöveg: Salamin Krisztina