Jánosi János Aszód főépítészeként tanulta ki ezt a szakmát, ahol 1990-től kisebb megszakítással 10 évet töltött, majd Szadán volt főépítész 2001-2020-ig, jelenleg Szokolyán 2016-tól, Bakonycsernyén pedig 2018-től látja el ezt a feladatot. Véleménye szerint kultúrát és építészeti minőséget nem lehet jogszabályokkal létrehozni.
Főépítészi megbízatásod hogyan indult, hogy kaptad meg a feladatot, miért vállaltad el?
Plesz Antal mondta azt, hogy a tanítvány választja a mestert, és nem fordítva. Jó, ha az embernek vannak mesterei és egy szellemileg összetartó közösséghez tartozik, ott mintákat lát. 1987-ben végeztem a főiskolán, és 21 évesen a Makona Kisszövetkezetnél kezdtem el dolgozni. Makovecz Imre és az idősebb kollégák részéről természetes volt, hogy főépítészséget vállalnak. Meglepetésemre az általuk végzett munka életszerűnek tűnt, nem hivatalnoki állás, hanem ugyanolyan feladat volt, mint egy ház megtervezése. A lázadó, mást akaró életszakaszomban ez egy nagyon fontos tapasztalat volt. Körülbelül öt éve dolgoztam különböző mesterek mellett az irodában, amikor Bagyin József, akkori aszódi polgármester bejött az irodába, hogy ő Aszód régi, zsidó kereskedő főutcáját szeretné rendbe tenni, ehhez keres partnereket. Makovecz Imre Ekler Dezsőt küldte, hogy tárgyaljon ebben az ügyben, ő pedig mint inasokat, engem és Varga Csaba kollégámat vitt magával. Elkezdődött a munka, fölmértük a város régi eklektikus főutcáját, mely járásközpont, a Galga mentének a központja, és a századfordulóra kialakult egy olyan zártsorú főutcája, ahol a kereskedők megtelepedtek. A polgármester érezte, hogy az átalakítás levezényléséhez egy szorosabb kapcsolat szükséges és ebből a munkakapcsolatból lettem ott huszonévesen főépítész. Az emberben ilyenkor persze megáll egy kicsit az „ütő”, elgondolkodik, hogy egyáltalán ez a kabát passzol-e rá, vagy még szabogatni kell. Szerencsére ott volt előttünk példának Zsigmond László Veresegyházon, vagy Salamin Ferenc, aki Szerencsen vállalt főépítészséget, és ezekből bátorságot lehetett meríteni. Lehet, hogy eleinte nagy volt rám a kabát, de azt gondoltam, hogy majd valahogy megoldom. Ha pedig felmerült valami probléma, akkor volt mögöttem egy csapat, akiktől tudtam kérdezni.
Aszód látképe, 1800-as évek
Aszód, Főutca 1900 körül
Mi változott az évek alatt?
Azt hiszem, az alapgondolat nem változott, annak a milyensége, mélysége, praktikussága valószínű, hogy változott. Aszódon –a fent említett minták alapján– én úgy vállaltam a főépítészséget, hogy az adott településre tervezek is. Azután idővel a szabályozási tervek készítését is elvállalja a főépítész, mert érzi, hogy fontos a keret is ahhoz, hogy el lehessen valamit érni a településen. Egy korábbról kapott szabályozási terv sokszor gátja tud lenni annak, amit meg szeretnénk valósítani. Aszódon látva, hogy milyen minőségű építész tervek érkeznek, és milyen szerencsétlenül alakul egy új beépítésű utcakép, meg voltam győződve róla, hogy nagyon szigorú szabályozási tervre van szükség. Úgy hozta az élet, hogy egy családi házat kellett terveznem később arra a területre, ahova a szabályozási tervet csináltam. A megrendelő igényeiből és az én elképzeléseimből egy olyan ház terve alakult ki, hogy hoppá, azt a szabályozás szerint nem lehetett volna engedélyezni.
Akkor jöttem rá, hogy jogszabályokkal, előírásokkal minőséget létrehozni nem lehet.
Sok építésszel, főépítésszel ellentétben, én nem tartom rossznak azt a fajta szabadságot, hogy sok mindenre nem kell építési engedély. Természetesen főépítészként nem gondolom, hogy be kell dobni a gyeplőt az emberek közé, hanem ellenkezőleg, ez egy plusz szabadságot és lehetőséget ad nekem, mint főépítésznek, egy partnerként gondolkodó testülettel karöltve. A mostani TAK-okban nem előírásokkal próbálom megoldani a helyzetet, hanem személyes jelenléttel. Legfontosabb mondatunk a TKR-ben -mert betettem általában minden fejezethez egy utolsó pontot-, hogy a fenti általános előírásoktól a főépítész a kialakult állapot és az illeszkedés figyelembevételével eltérést, felmentést adhat. Ez nehezen ment át a jogászokon, de végül elfogadták az érvelésem. A jogászok részéről az volt a kifogás, hogy ez a pont szubjektív elem. Véleményem szerint, ha egy helyi lakos vagy bolt tulajdonos mond egy véleményt az építészetről, az szubjektív, de a főépítészé, az egy szakmai vélemény. Ezt tanulta, ez a szakmája, ezt gyakorolja, az illeszkedés és a kialakult állapot figyelembevételével ő tudja legjobban, hogy mi illik oda. Ha pedig folyamatosan olyan felmentéseket ad a szigorú szabályok alól, és olyan döntéseket hoz, amik „lerombolják” a faluképet, akkor annak a testületnek, amely megbízta, kötelessége megszüntetni a megbízatását, tehát van kontroll. Természetesen ehhez partnerek kellenek, elsősorban a polgármester, továbbá egy együttműködő testület.
Aszód, Schlossberger kripta
Aszód, Ravatalozó
Van valami specialitásod, trükköd, ami könnyebbé teszi a mindennapi főépítészi tevékenységet?
Az a legfontosabb, hogy legyen jogi lehetőséged az egyedi helyzetekre egyedi megoldásokat javasolni, elfogadni. Szokolya egy dimbes-dombos település, és valaki kitalálta, hogy szeretne egy kis sütögető melléképületet, de nagyon meredek a telek hátulja, ezért kicsit föld alá süllyesztené, ráfuttatná a füvet, és még egy kis skiccet is hozott, de csak akkor keresett meg, amikor már elutasították az építési engedély kérelmét. A TKR-ben az szerepel, hogy a melléképület csak cseréptetős, és a tető azonos hajlásszögű lehet a főépülettel, de ez a sütögető terv nem teljesítette egyiket sem. Akkor én gyorsan megírtam a főépítészi véleményt, hogy szerintem az illeszkedés, a terepbe ágyazás, és a lejtő meredeksége által kialakult állapot miatt településképi szempontok alapján engedélyezésre javaslom tervét, és megkapta az építési engedélyt.
Ezen kívül, amit szerintem akár trükknek is hívhatunk, a helyszíni szemlére mindig viszem magammal a tabletem. Ha az épületet, vagy telket a tablettel lefényképezem, a képbe azonnal bele tudok akár a helyszínen is rajzolni, és így könnyebben megértik a javaslataimat és akár azonnal el is tudom küldeni az építtetőnek a javaslatom. A meggyőzés ilyen „tapintható” eszköze nagyon fontos lehet a főépítész munkájában. A másik csodafegyver pedig az, hogy egy főépítész soha ne mondja, hogy valamit nem lehet. Olyat szoktam mondani, hogy kicsit máshogyan kellene megoldani, de olyat, hogy valamit nem lehet, soha nem mondok a település polgárainak.
Szokolya, Fő utca 71. homlokzat felújítás
Nem értek azzal egyet, hogy pl. a napelemeket ki kellene tiltani. De a gyakorlatban a napelem kivitelező cégek 90 százaléka -tisztelet a kivételnek-, odatámasztja a létrát a tetőhöz, és amit a legkönnyebben elér, meg ahogy a legegyszerűbb, fölszórja a napelemet a házra, és akkor mindenütt patchwork-öt látsz a tetőkön. Akkor azt mondom, hogy pl. mint egy tetőfelülvilágítót, a gerinc alá egy sorban helyezzék el, a tetőgerinc elejétől a végéig kell rakni, nem lehet egyet-kettőt sem elhagyni, és így rendezettebb, építészetileg értelmezhető motívummá tud válni a napelem felület. Ugyanis nem lehet az éves fogyasztás alapján pontosan megbecsülni a napelem mennyiséget, a becslés nem objektív, mert mi van, ha a következő évben többet fogyasztanak, vagy kevesebbet süt a nap. Az építészeti látvány viszont objektív.
Aszód, Hitéleti központ belső
Aszód, hitéleti központ
A folyton változó jogszabályi környezet segítette vagy gátolta a munkádat?
A folyton változó az nem segíti, mert állandóan újra kell tanulni, de az alapkiindulás és az alapszándék, hogy sok mindenre nem kell építési engedélyt kérni, szerintem jó. Az a tapasztalatom, hogy a minél több jogszabály, ami az embereket kötelezi valamire, az a normális embereket gátolja, hátráltatja, akik pedig ki akarnak bújni a jogszabály alól, azok úgyis minden alól ki fognak bújni.
Nem a jogszabálytól lesz jobb az építészeti minőség.
Nagyon fontos a főépítész helyszíni jelenléte, hogy felelősséggel felvállalva az adott döntéseket, a kialakult állapotnak, adottságoknak megfelelően valódi szakmai válaszok szülessenek azokra a problémákra, amik a település építészetében jelen vannak. Azt látom, hogy sok főépítész beleesik abba a hibába, amibe én is beleestem korábban, a túlzott szabályozottságba.
Szada, bölcsőde korábbi állapota
Szada, Mini bölcsőde felujítva
Van valami konkrét dolog, amin változtatnál? Vannak konkrét ötleteid?
A szabadságot egyre fontosabbnak gondolom, minél nagyobb szabadságot adnék az adott önkormányzatoknak. Persze, kell, hogy legyen egy keretjogszabály is. Bakonycsernyéről van egy régi képeslapom, valamikor a harmincas évekből. Hogy milyen volt az utcakép? Tükrözött egy erős kultúrát. Minden ház egyedi volt, mindegyik különbözött a másiktól, de karakterükben mégis azonosak voltak. Főépítészként most vért izzadunk, hogy egy kicsit is hasonló utcaképet el tudjunk érni a településünkön.
Egy kultúrát nem lehet jogszabályokkal kialakítani.
Ehhez felkészült építészek kellenének, nem hivatalnokok, nem papírgyártók, hanem akik tényleg a valósággal, az élettel akarnak foglalkozni, és szeretik a településüket. Adott esetben nem elég, ha egy klíma kültéri egységének felhelyezését megtiltom, mert egy idő után úgyis felrakják, mert nyáron a negyven fokos szobájukban nem lehet élni. Nagy kérdés, hogy lesz-e valaki, aki elbontatja, a határozatot végrehajtja, ha a helyi szabályok szerint rossz helyre telepítik a kültéri egységet. Ha viszont azt javaslom, hogy csak két-három méterrel vigye odébb és tegye a ház oldalsó homlokzatára, akkor máris nem sérül annyira a falukép.
Jelen pillanatban az országos tervtanácsban Kossuth-díjas, neves építészek mondják meg, hogy mit hogyan kellene a terven javítani. Lehet, hogy átrajzolja a tervező, amit kérnek, de mivel egy korlát, egy szín, egy ablakforma változtatása nem engedélyköteles, ha ezek változnak, akkor az építésügyi hatóság, ami a kormányhivataloknál van, ki fogja adni a használatbavételi engedélyt, hiába változott meg teljesen a homlokzat és a településképi megjelenés. Azt sikerült elérni most, hogy családi házak esetén az egyszerű bejelentés is hatósági eljárás lesz, melyet bejelentési eljárásnak hívnak. Ehhez is kötelező lesz a főépítészi vélemény, és ha az negatív, akkor el kell utasítani a bejelentési engedély kérelmet. A használatbavételnél is feltétlenül szükség lenne főépítészi kontrollra, de ez most nem került be a törvénybe, csak a tervezőnek kell nyilatkozni, hogy a terveknek megfelelően valósult meg az épület.
Szada, óvoda
Szokolya, óvoda
Melyek azok az eredmények, amelyekkel elégedett vagy? Mi tette ezt lehetővé?
Az ember soha nem elégedett, mindig jobbat szeretne. Jelenleg Szokolyán, és az utóbbi pár évben Bakonycsernyén, a szülőfalumban is főépítész vagyok. Azt érzem, hogy a főépítészként tervezett házak valahogy inkább helyi értékűek és jobban ülnek ott, ahova épülnek. Az odavezető út is sokkal könnyebb, mert minden egyes ilyen tervezésnek van már előképe, története bennem. Egyrészt támpontot ad, hogy mi volt ott régen, vagy, ha konkrét forma vagy funkció emléke nincs is a helyszínen, de az illeszkedés, a helyszínre való tömegforma már gondolati szinten óhatatlanul jelen van a tervezésnél, és amikor ezekből a megérzésekből konkréttá válik az építészeti megoldás, akkor az az épület sokkal jobban a helyén van.
A másik része a munkámnak a főépítészi vélemény kiadása. Például jön egy kérelem: Én, X.Y., Hunyadi utca 13. alatti lakos bejelentem, hogy a homlokzatomat hőszigetelem, nyílászárót cserélek, a meglévő ablak helyére kettő darab faablak kerül ilyen és ilyen méretben, a homlokzat színe ez és ez lenne. Ezt e-mailen, vagy - gondolva az idősebbekre -egy kézzel írt levéllel, személyesen beadva is be lehet jelenteni, és még mellé tesz egy fényképet is a meglévő épületről. Ilyen esetekben én két-három nap alatt kiadom a főépítészi véleményt, a polgármester aláírja, és kiadjuk a határozatot. De arra is volt már példa, hogy valaki délelőtt bejelentette, hogy a homlokzatot sárgáról fehérre szeretné színezni, az ablakokat pedig faablakra szeretné cserélni. Éppen bent voltam a hivatalban, megírtam a főépítészi véleményt, a polgármester asszony is éppen bent volt, ő azt aláírta és a közmunkás lányok délután ki is vitték a kérelmezőnek a levelet, hogy akkor a bejelentésnek megfelelően lehet csinálni a felújítási munkákat. Délután ötkor érkezett egy telefon, hogy jól érti, amit ő reggel bejelentett, azt már csinálhatja is? Az igen válasz után elképedve mondta, hogy ő még ilyet nem tapasztalt.
Ez egy nagyon jó érzés volt, elégedettséget érzett az ember, hogy a munkájának van értelme.
Szada, temetői urnafal
Szöveg: Salamin Krisztina